Vakságot okozhat az ízfokozó

Egy állatkísérletben bebizonyosodott, hogy a kínai éttermek és a konzervipar által előszeretettel használt nátrium-glutamát nagy koncentrátumban való fogyasztása maradandó látáskárosodást okoz. Az anyag számos ételben megtalálható, ám hosszú távú hatásait eddig alig kutatták.

Becsapja az érzékelést

• a nátrium-glutamát olyan ízfokozó szer, amely magas koncentrátumban található meg például a keleti konyha ételeiben, valamint a konzervekben, mélyhűtött árukban, húskészítményekben, zacskós levesekben.
• az adalékot angol nevének rövidítése alapján MSG-ként is ismerik (monosodium glutamate), illetve gyakran az E-261 kódszámmal jelölik az ételek csomagolásán.
• a nátrium-glutamát a só ízét emeli ki az ételekben, ezért eddig előnyének tartották, hogy használatával kevesebb sóra volt szüksége. Ezzel csökkenteni lehetett az amúgy is túlsózott készítmények nátrium-klorid tartalmát, ami többek között a magas vérnyomás kialakulásáért felelős.
• egyesek szerint mindennapjainkban szinte lehetetlen annyira túladagolni ezt az anyagot, hogy elérje az ártalmas mennyiséget

A japán Hirosaki Egyetem kutatói egy vizsgálat során meglepő felfedezést tettek. Azt találták ugyanis, hogy a magas nátrium-glutamát tartalmú diétán tartott patkányok látáskárosodást szenvedtek el, és retinájuk elvékonyodott. A kutatók hat hónapig alkalmazták az anyagot, és az ilyen diétán tartott patkányok retinája 75%-kal vékonyabb, mint a szerencsésebb társaiké.

A glutamát olyan aminosav, amely ingerületátvivő vegyületként működik. Azt már korábban bebizonyították, hogy maradandó idegkárosodást okoz, ha közvetlenül a retinába fecskendezik.

A mostani állatkísérletben három csoportba osztották a patkányokat. Az első csoportba tartozók hat hónapig emelt dózisban kaptak nátrium-glutamátot. Az egyik kontrollcsoportban csökkentett koncentrációban kaptak ebből az anyagból, a másikban pedig egyáltalán nem kaptak nátrium-glutamátot.

A teszt során bebizonyosodott, hogy a sérült retina fény hatására nem működött megfelelően, az állatok látása romlott. A csökkentett diétán tartott patkányok látása szintén károsodott, bár kisebb mértékben. A kutatók azt találták, hogy a károsodott látású patkányok csarnokvizében - amelyben a retina úszik - magas volt a nátrium-glutamát koncentrációja, az anyag hozzátapadta retina sejtjeinek receptoraihoz és elpusztította őket. Másodlagos következmény volt, hogy a megmaradó sejtek ingerületvezérlő képessége csökkent.

Ohguro professzor szerint az első csoportba tartozó, jóformán vak patkányok diétájában 20 %-os volt a nátrium-glutamát koncentrációja. Amennyiben ennél alacsonyabb volt a szer tartalma, akkor nem következett be károsodás. Ám a kutató hozzátette, hogy jelenleg még nem lehet meghatározni azt a határvonalat, amely felett már ártalmas az anyag szervezetbe jutása.

A kísérlet megmagyarázhatja, hogy Kelet-Ázsia miért vezet a normáltenziós zöldhályog megbetegedések területén. (Ennél a betegségnél úgy vezet vaksághoz a glaukóma, hogy a szem belsejében végig normális marad a nyomás.) A magasabb zöldhályog megbetegedés arányának azonban genetikai okai is lehetnek. Ahhoz, hogy a nátrium-glutamáttól valaki megvakuljon, sokkal, de sokkal többet kell belőle fogyasztani, mint amennyit szoktunk, állítja Peng Thee Khaw, a londoni Moorfields Eye Hospital glaukómaspecialistája. Figyelmeztet azonban arra, hogy ha valaki szereti nyakon önteni az ételét nátrium-glutamáttal, annak később problémái támadhatnak a retinájával.

Bár a patkányoknak adott glutamát mennyisége kiemelkedően magas volt, az évtizedekig tartó nátrium-glutamátdús étkezés hosszú távon hasonló tüneteket válthat ki. Lehetséges, hogy ez az oka annak, hogy csak a negyvenévesnél idősebb emberekben alakul ki normáltenziós glaukóma.

Dunántúli Napló, 2002. 11. 08.