Mottó

"..Sosem hallotta ön hírét a cenzurának?...hogyha nem, 

Hát megmondom, mi az.

Az a pokol cséplője, mely alá

Kévéinket kell tartanunk, s ez

Az igazságot, a magot 

Kicsépeli belőle,aztán

Az üres szalmát visszadobja.

S ezen  rágódik a közönség.

..............

Ha azt akarja ön , hogy  e

Cséplő alá ne jusson,

Ne gabonát, maszlagot 

Termesszen, mely kábít, bolondít,

Ezt mindenestül

Kitálalhatja ön,

Sőt érte még meg is díjazzák." (Petőfi:Az Apostol 14.fejezet) Kiemelt részek tőlem ( D.O.)

Olcsó poénra nem futja időnk, de azért megkockáztatom, hogy a szerző idejében olyan nagyhatású és nagyhatalmu tényező, mint a cenzor, helyét ma a média vette át, amelynek időről-időre megmutatkozik hihetetlen nagyságrendű hatalma. Amikor egy-egy felkapott - noha üres, álságos.. - téma magja tulajdonképpen csak a semmit van hívatva leplezni, az egyéb nagyobb jelentőségü valós gondokról eltereli a figyelmet.

A "közönség" pedig rágódik rajta.

Még egy gondolat. A válságos helyzetben lévő húsipar övön aluli ütése is elképzelhető, de erről - ha tényleg lenne ilyen - úgysem tudósítanának.A növényi alapu - túlsúlyu - táplálkozás és az állati eredetü élelmiszerek "frontja"  ősidők óta megpróbál a tudatmódosítás, befolyásolás  eszközeivel élni kölcsönösen. Azonban híreket egyoldaluan beállítva közölni, hát szóval....nem Comme il faut, ugye ??

 A legújabb gumicsont: FUZÁRIUM

Körülbelül egy jó hónapja hogy az Élelmiszerlánc Ellenőrzési Hivatal vezető szakembere megkereste cégünket.Az egyik termékünk nyomonkövethetősége érdekelte. Amikor pontosan visszavezettük a beszerzési forrásunk általunk belátható legmesszebbi pontjáig, megkérdeztem az okra nézve.

Azt az elég érdekes történetet mondta el dióhéjban, amit azóta az országos médiák különböző változatban már unalomig ismételgetnek. Tudniillik, hogy egy kisfiunak elkezdtek  kifejlődni a mellei. Ezt a történetet aztán mostanra kiegészítették egy ötéves kislány menstruációjának részletekig menő megszellőztetésével.

Több megkeresés is történt, jórészt telefonon, hogy adjunk ki nyilatkozatot a termékeink fuzáriummal kapcsolatos helyzetéről.

Ez indított arra, hogy egy kicsit más nézőpontból is megpróbáljam megvilágítani a hátteret, hogy a hazai gabonafeldolgozás és kereskedelem  legújabb "válsága" ne csak a mindent jobban tudó médiaguruk népes hada  által legyen kivesézve.

Az internet jóvoltából elraktározható és utólag letölthető bármi, ami elhangzik.Forrásaimat, idézeteimet  megtalálhatják  az MR1.hu honlapján.A cikk végén közlöm az időpontokat.

Tehát az említett kb egy hónappal előbbi történet, ami első körben a pékekre volt kihegyezve, azonban most már kiterjedt az élelmiszerek szélesebb körére is.

 A müzli, vagy a gabonapelyhek egyéb kombinációi képezik a téma gerincét, ezért ezt elemzem először.

A hazai gabonaipar ezen ága jóformán egyetlen feldolgozóra épül. A velük való kapcsolatunk a teljes nyersanyagbeszerzéseink mindössze néhány %-át adja.Mivel ez különböző okokból kiegészítésre szorul, így a másik beszállítónk  egy európai méretekben is igen jelentős nagyságrendü német gabonafeldolgozó cég, aki a megbízható beszállítók sorában is az   elsők közé tartozik, ha ugyan nem az első.

Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen méretü vállalkozásnál a gyárilag nyomtatott egyenzsákokban érkező anyag csakis európa keleti felében adódjon el, míg a nyugati részben a hasonlóan megírt zsákok tartalma más minőséget képviseljen.

Durván fogalmazva. NEKÜNK fuzáriumos gabonapelyhek vannak betöltve a zsákokba, míg a nyugati vevőknek TISZTA pelyhek érkeznek a kisüzemek, vagy az áruházak polcaira, műhelyeikbe.

Ne feledjük, hogy minden egyes zsák azonosan van teleírva a szabványos tudnivalókkal. Az áru megnevezése, töltőtömege, minőségmegőrzési ideje, gyártója, tárolási körülményei... stb.

Azonkívül minden szállítmányhoz a kötelező MINŐSÉGI BIZONYÍTVÁNY mellékelve van, enélkül át sem vesszük.

Nagy problémát hozna maga után, ha akármikor, akármiről a visszakereshetőséghez szükséges azonosítókat, dokumentumokat nem tudnánk bemutatni. Ehhez van kitalálva az ugynevezett LOT szám, amit a raklapokon is azonnal el kell helyezni, valamint a zsákokon is szerepelnek. Ez van egyébként a termékcímkéken is egy számsorral felírva, minden egyes terméken !!!

Az  EU irányelvei szerint, amikor néhány évvel előbb ezt a precíz nyomonkövetési rendszert  bevezették akár a szántóföldig is vissza lehessen pörgetni a növény - illetve bármilyen élelmiszeralapanyag - sorsát, múltját, eredetét.

 Ez tehát a törvényekkel körülbástyázott  sorsa minden olyan anyagnak, amiből emberi fogyasztásra szánt konstrukció készül.

Nem mehetek el szó nélkül a fenti, a média által  üggyé duzzasztott témákban szereplő fogalom - a TELJES KIŐRLÉSÜ - gabonákból készült  élelmiszerek témája mellett sem.

Némi rálátást erről.A gabona amikor beérkezik a malmokba először durva előtisztításon megy keresztül, ahol kiesik  a kavics, állati szőr, vagy  pl föld, egyéb szennyeződés.

 Ezután egy külső, hántolásszerü, inkább tisztításnak nevezhető  folyamat eltávolítja a mag legkülső rétegét, amelyen még megtapadhatnak a szennyeződések. A tulajdonképpeni korpa ezután lesz ledörzsölve a magról. Ezt szitálás után emberi fogyasztásra - is - kiadják.

 A mag megmaradt részéből töréssel eltávolítják  a csírát és összegyűjtik. Erre azért van szükség, hogy a lisztet hosszabb ideig eltarthatóvá tegyék.  Érdemes áttekinteni a gabonafeldolgozás történetét legalább dióhéjban. A honlap egyéb cikkei erről is tudósítanak.

 Boldogult emlékezetü gróf Széchenyi István a XIX. század első évtizedeiben hozta be és állította üzembe Pesten az ELSŐ MAGYAR GŐZMALOMBAN  az akkor idők nagy találmányát: a HENGERSZÉKET. 

Ezt Angliában gyártották és  kb néhány évtizeddel később  egy Svájcból hazánkba települt  Ganz Ábrahám nevü iparos tökéletesített Mechwart András segítségével.

 Széchenyi ezzel, az akkor forradalmi  tettével elérte, hogy a szegény emberek is hozzájussanak AZ AKKOR MÉG EGYEDURALKODÓ MALOMKÖVES TECHNIKÁVAL KÉSZÜLT és emiatt csak rövid ideig eltartható TELJES KIŐRLÉSÜ liszt helyett, sokkal tovább eltarható liszthez. Ez annak volt köszönhető, hogy a csíra, ami a gabona egyetlen zsiradékforrása, el lett távolítva és ezáltal az avasodás esélye jelentősen lecsökkent.

Az ilyen hengerszékekkel üzemelő malmokban készülnek azóta is a többféle szemcsefinomságu  ( BL 55- től felfelé, akár BL 200-ig is ) kalibrált lisztek.

A malmokban az első teendő a szemrevételezéssel történő áruátvétel. Azt egy kezdő molnár is meglátja, ha a  gabona  csúcsán szürkés bevonat található.  Ez a sokféle gombabetegség egyik, vagy másik fajtájának az árulkodó jele. Közismert ezek közül most a FUZÁRIUM.

Az MR 1 : hu  2009 június 23- tól kezdve szinte naponta közölt újabb és újabb  "híreket" amikkel alaposan felkavarta az élelmiszer frontot.

Zárójelben egy nem túl régi nagy port felvert eset. Hasonlítanám az előző, hasonló karriert befutott ügyhöz, a GUAR témához. Azzal is megdolgoztattak minket,de a beszerzési forrásunk nem bizonyult hibásnak.Képzeljük el a földgolyó egy tőlünk többezer kilométerre fekvő gyártójának a dokumentációját beszerezni. Sikerült !!

Fuzárium ügyben  hamarosan hallatta hangját a hivatalos szervek néhány képviselője is, de a média - elsősorban a Kossuth rádió - nem nyugodott,és egyre agresszívabban bizonygatta vélt igazát.

 Szinte rosszkedvü volt a műsorban megszólaló riporter, mivelhogy az állami ellenőrző szervek szerint Magyarországon e pillanatig (2009 június 26) nem volt egyetlen olyan esetről sem tudomása az országos tisztifőorvosnak, amiben a fuzáriummal fertőzött bármiféle élelmiszertől keletkezett volna betegség. Ehhez - mint forrás az ország összes háziorvosának - és szerintem a gyógyintézményeknek - kötelező adatszolgáltatása adja a hátteret.

Azt a kisgyereket, akiről olyan sokat és sokfélét tudósítottak, külön szándékoznak vizsgálni, elsősorban az életviteli - ezen belül kiemelten az étkezési - helyzetét illetően.Legújabb hír e témában: a kisgyermek kezelőorvosa nem nyilatkozott ( 2009 június 29, a hír 06 23-án jelet meg a HVG.hu portálon. E szerint az élelmiszer eredetü megbetegedéseket, annak gyanuját is köteles az azt észlelő orvos jelenteni, hogy megtehessék a kötelező intézkedéseket a további terjedés megelőzésére.)

Addig szerintem nem korrekt dolog akkora vihart kavarni, mint  azóta már kiderült,  egy olyan nyilatkozatra építve (Szegedi Gabonakutató egyik szakembere, akitől saját intézete is elhatárolódott ez ügyben ) amelyet NEM AKKREDITÁLT  laboratóriumban készítettek.Ámbár megfigyelésem szerint ezt a nyilatkozatot egyoldaluan többször is idézték,pl ma is (06,29)  viszont az intézet vezetőjének és munkatársainak semlegesítő okiratát legfeljebb egyszer.Ez nem kiegyensúlyozott tájékoztatás !!

Az egész országban - tudomásom szerint - összesen  két olyan laboratórium van, ahol ilyen vizsgálatokat lehet hitelesen végezni.

A hivatalos szervek szerint egyébként kb többszáz ezirányu vizsgálat is készült amikből a gombabategségek - pl a fuzárium - tényleges előfordulása összesen egyszámjegyü eset volt.

  Érdemes még tudni, hogy például egyik sikeres gyártmányunk - a zabkorpa - valójában csak egy nem szakszerű "keresztelőnek"  köszönheti mai magyar nevét.

 A zabot - mivel igen magas a zsíradéktartalma - nem lehet hagyományos módon hántolni, koptatni.

Az un korpa tehát nem csiszolható le róla, mint fentebb az egyéb gabonákról leírtam. Ezért az egész magot megőrlik és az őrleményt 350 mikron finomságu nagyteljesítményű szitán átejtik.A fennmaradó része a zabnak kb max 1500 mikron szemcsemérettel képezi a tulajdonképpeni, korpának elnevezett hányadot.Jelenlegi gépi fejlesztésünk eredménye lesz hamarosan a "korpa" többféle mérete, pl a búzadara méretü kb 750-800 mikronos finomság is.

Ebben minden megtalálható, ami a zabot értékessé teszi, csak a zabfinomliszt nem, amit egyéb célra felhasználunk, vagy eladunk. Lásd erre vonatkozó cikket a honlapon.

A TELJES  zab, tehát az általunk és az egész világon gyártott lisztmentes zab, minden jótulajdonságával együtt. Mivel a lassan felszívódó szénhidrát kategóriába tartozik, így az inzulin apparátust nem zavarja, nem terheli feleslegesen, mint pl a gyorsan felszívódó - általában a fehér -(búza) lisztek, illetve ezen lisztből készült termékek.

 A fuzárium szempontjából tehát a zab sem tekinthető másnak, mint az egyéb gabonák, csak erről - általam nem megmagyarázható okból - nem olvasni, hallani szinte semmit sem. Megkockáztatom, hogy a zab kevésbbé fogékony a gombabetegségekre ?

Én magam(D.O.) eddigi pályafutásom alatt egyszer találkoztam fuzáriumos búzával, egy tévesen önmagát BIO - nak titulált gazdaságban.

A zabot tehát a termeltető és  elsődlegesen feldolgozó üzemekben éppoly gondosan veszik át, mint bármiféle egyéb magot. Ha ettől, vagy az élelmezésben olyan nagy elterjedettégü fehér lisztek termékeitől bárhol a világon betegségek jelennének meg, biztosan elsőnek az ottani médiák is vernék a port. 

Gondoljuk el az alapos német ipart, amint elleplezni próbálna egy ilyen témát ??? Ugye milyen nehezen hihető ???

Hazánkban e pillanatban presztizsháború folyik a megsértődött, mindenről jobban értesült, okosabb, képzettebb....  média és az orvosi, illetve hatósági "frontok" között. Ha pusztán a statisztikai oldalt nézem, az ez okból történt megbetegedések száma és csupán az általunk piacra vitt gabonatermékek tömege,2008-ban mintegy 200 tonna, idén ez kb 250 tonna lesz ( nem beszélve az egyéb malmok, feldolgozók ehhez képest nyilván nagyságrendekkel több, sokezer tonnája ) arányát, hát van mit mérlegelni. 

 Befejezésül csak a saját hűtőszekrényemben észlelt penészes ügyekről.De gondolom másutt sem rózsás a helyzet.

 A málna egy-két napot ha kibír,sokszor már a dobozka aljában elbujva ott van.A barackot elég nagy hányadának eldobása jellemzi.  A kenyeret, ha szintén nem a hűtőben tartanám, bizony nem sokat ennék belőle két-három nap után. A lekvárt, az egyéb felbontott konzerveket, a sajtot, ha fóliázva teszem be, egyszóval MINDENT  fenyeget, kikezd a penész.

A nyár amúgyis mindent megpróbál, erről is olvasható "A NATURA termékeket előállító ember gondjai " címü cikkben e honlapon.

Szóval csak egy kis nyugalmat kérek, valamint kellő tárgyilagosságot, amit ne a média oldaláról, hanem kiterjedten és elfogulatlanul tessék nézni !!

Még "halljuk" egymást.Dénes Ottó (kézirat a honlapra elhelyezve 2009 június  28 vasárnap reggel, módosítva 06 29 este)

A hívatkozott Mr 1 .hu  adások: jún.23. 18.30 krónika. jún 25. 08 óra hírösszefoglaló.  jún. 26, 18,15 magánhangzó. Tv 2 2009 június 29 krónika ( a bajai malomban készült durumliszt, amiből a Cerbona Durillo tésztája készült, saját maguk által készült un önellenőrzés keretében állapították meg a fertőzést és tudósították róla a feldolgozó céget. Részemről ezt pozitív és erkölcsileg helyénvaló dolognak tartom, amit ha eltitkoltak volna valószínüleg sohasem derült volna ki. Egyébként a tésztát megfőzve és a főzővizet leöntve semmi problémát nem okoz, állítja a Cerbona)

UTÓIRAT 2009 06 29

Nem mulaszthatom el kifejezni abbéli örömömet, hogy az egészségünkért aggódó média ezután minden bizonnyal megkezdi  hasonló lendülettel  a harcot néhány eddig - még - szőnyeg alá söpört ügyben is.

Csak az ötlet(ek) szintjén:

Elsőnek javasolnám a tojásporba darált kiscsirkék témáját. A hazánkban is alkalmazott szabály szerint (23/2002 ./IV/5/ FVM - rendelet)"Kizárólag hőkezelt, porított készítmény alapanyagként szabad felhasználni azt a terméketlen tyúktojást,amelyet a keltetésből legkésőbb a hetedik napig vonnak ki." Biztos, hogy terméketlen ? És ha mégis megfogant, de nem életképes ? 

Tehát,ahogy a magamforma egyszerű polgár érti a tojásban lévő életkezdeményt - pl a nem kikelt kiscsirkék, amik alulfejlettek, mert gyenge, vagy életképtelen egyedek,- kellő időben (a 6. napig keltetett tojást valójában kb a 17.nap után szedik össze) felfedezve - szerintem - ki kellene dobni. Csakhogy ez nem történik meg, mert gazdaságossági szempontok miatt inkább a rátapadt kosszal együtt, héjastul   bedarálják, centrifúgázzák, hőkezelik, ezáltal a kellemetlen záptojásszagtól megszabadul a lé és lehet szárítani, porítani stb stb...(forrás. Littmann,S.: Dtsch.Lebensmittel Rundschau,1955/81,345.)

 A "falu rossza" 

Idézet az  Élet és Tudomány egy nagyon régi számából.Eredeti számot őrzöm.

" A nyers tej biológiai értéke sokkal nagyobb, mint a pasztőrözött tejé .Ám sokkal nagyobb az élelmezésegészségügyi kockázata is: a a legkedveltebb ételünk és italunk ugyancsak jó táptalaja a különféle mikrobáknak ... a továbbiakban a testi sejtekről, az antibiotikumokról, a tisztító és fertőtlenítőszerekről és más szermaradványokról azaz mindenről, ami egy pohár tejben még előfordulhat."

 Egy biotermelő barátommal  beszélgettem az Ormánság egy kis falujában, többek között megkérdeztem, hogy a tejjel mi a helyzet. Értette a kérdést. Amikor pl a gépi fejés miatt, vagy egyéb okból - pusztán megelőzési, de néha inkább gyógyítási céllal - gyógyszert, esetenként antibiotikumot kap az állat, mi lesz a belőle kifejt tejjel?

Hát ezt bizony ki kellene önteni, de minden további nélkül elmegy a csarnokba, úgysem tudja meg senki sem.Hangzott a válasz.

  Erről írt az  Élet és Tudomány az idézett számban."az ilyen tej az emberben allergiás reakciót,szerzett rezisztenciát stb kelthet, Ezért tejelő állatokba biológiailag aktív, testidegen anyagot csak gyógykezelés céljára szabad bejuttatni, sa s akezelt állat teje - egy bizonyos időn belül - emberi fogyasztásra nem bocsátható, még elegytejként sem. A tej még megengedhető gátlóanyag tartalmát ugyancsak elírások rögzítik; a tejben például köbcentiméterenként 0,003 NE penicillin és köbcentiméterenként 0,05 milligramm szulfonamid lehet."

" Szakértők úgy becslik, hogy a világ antibiotikum-termelésének több mint a felét  ez idő szerint a szarvasmarhákkal, vagy szárnyasokkal etetik meg."(Don Hawley: Kezdj el élni 103.oldal Advent kiadó 1989)

  Ezzel a téma el van intézve. Rendelettel van szabályozva a belém ( ? ) adható injekció nélküli antibiotikum... stb. Erről egyébként van saját véleményem, amit egyszerüen közlök. A lábammal szavazok. A tejpultnál odébbmegyek a joghurtig, vagy a kefírig és kész.Kissé talán más, de nem direkt , mint a tej.Nagyrészt lebomlott veszélyek. Nem csoda, hogy a társadalom magára kicsit is adó hányada inkább a növényi táplálkozás felé válik nyitottá, tehát ezt az irányt kissé meg kell csipkedni, gondolom én.

 Van - lenne - vizsgálati téma, ugye ? Ezzel aztán nagy port lehetne kavarni, bár annyi cikket tudnék beidézni, hogy unalomig lehetne olvasni. Az ujságok, - régebben még a Magyar Hírlap is  - amerikai tudósokat idézett egy cikkben: Antibiotikumból is megárt a sok címmel. A világ közvéleményéhez fordultak, de a visszhang ? Mintha semmi sem lett volna.

Van egy két jó könyv a polcomon. Leon Chaitow. Az antibiotikumok alkonya 1999 A cím magáért beszél

Paul W. Ewald: Járványok kora 2002 A gyógyítások nehézségei, a hatástalanná vált  gyógyszerek és a fertőzések elleni küzdelem meddő versenye.

Eric Schlosser: Megetetett társadalom HVG könyvek 2003. A szerző amerikai kutatásai, a marhahús feldolgozásának cseppet sem szívderítő  története.A gyorsétterem országnak, az egész világra kiterjedő járványa. Megjelenése után nem sokkal megfilmesítették azonos címmel.

Az ellenőrzések kiterjesztése ezekre az irányokra, de nem csak úgy .... hanem mélyrehatóan szinte az iszapig lenyúlni, hogy fel lehessen keverni, ez nagyon nagy viharral járna. Ettől minden modern ország legfőbb hivatalai kétségkívül fáznak. Bizony nem könnyű mondjuk pl a sertéslobbi, a csirkelobbi, a gyógyszerlobbi ( !!!! valahol el kell adni a termékeket akár állatoknak is )  .. ... végtelenszámu csoportok szerveződéseinek kereszttűzében állni.  Szóval én, mint az állam egyszerű molekulája, még várok !! Csodában - e téren - nem reménykedek.A fenti  témák és ezek mellett az itt fel nem sorolt hasonlók, nem hazai, de világjelenség.