Mit jelent ma cukorbetegnek lenni?

Az elmúlt 20 évben a diagnosztizált cukorbetegek száma közel megduplázódott. Ez a tendencia hasonló irányt mutat a következő 20 évben is, miközben a népességszám csökken. A diabéteszhez kapcsolódó ismert szövődmények kialakulásának kockázata – a vakság, az agyi infarktus, a szívroham és az amputáció – jelentősen emelkedett. A betegség egyre gyakoribb előfordulása, illetve a növekvő kezelési költségek ellenére sem fordítunk kellő figyelmet a megelőzésre. 

 Magyarországon jelenleg több mint félmillió, világszerte pedig 246 millió cukorbeteg ember él. Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint azonban a betegek száma hamarosan megduplázódik: 2025-re Magyarországon minden tizedik embert érinteni fog a betegség, a diabéteszesek száma világviszonylatban pedig elérheti a 380 millió főt.

A betegség egyre gyakoribb előfordulása, illetve a növekvő kezelési költségek ellenére sem fordítunk kellő figyelmet a cukorbetegség megelőzésére. A tájékozatlanság részben azzal magyarázható, hogy sok 2-es típusú cukorbeteg mindaddig nem vesz tudomást betegségéről, illetve a betegség okozta enyhébb tünetekről, amíg évekkel később nem diagnosztizálják. Annak ellenére, hogy a diabéteszt ritkán sorolják a halál okai közé, gyakran éppen a cukorbetegséggel járó tipikus szövődmény, a szívinfarktus, stroke vagy a veseelégtelenség vezet halálhoz.

Éppen ezért Magyarország is csatlakozott a Novo Nordisk Changing Diabetes nevű világméretű kezdeményezéséhez, amelynek célja a cukorbetegséggel és annak kezelésével kapcsolatos gondolkodás megváltoztatása. Lise Kingo, a Novo Nordisk alelnöke üdvözölte, hogy a program keretében Magyarországgal együtt már 22 országban dolgozták fel a rejtőzködő népbetegség jellemzőit és hatásait.

Winkler Gábor és Madácsy László felhívták a figyelmet: az itthoni tapasztalatok is a nemzetközi tendenciákat támasztják alá. Míg a hazai népesség száma csökken, a diagnosztizált cukorbetegek száma Magyarországon is közel megduplázódott az elmúlt húsz évben. A tanulmány kiemeli, hogy a cukorbetegeknél megnő az olyan súlyos szövődmények kockázata, mint a szívinfarktus, a stroke, a veseelégtelenség, a vakság vagy a lábon kialakuló fekély, mely akár a végtag amputációjához is vezethet. "Mérjük meg a mérvadó helyi adatokat, adjuk tovább az összegyűjtött információkat, és fejlesszük a diabéteszes betegek ellátását" - ez a megoldás kulcsa, s a Changing Diabetes kezdeményezés hármas jelmondata.

Mit jelent cukorbetegnek lenni?

A cukorbetegség diagnosztizálása után a diabétesz a beteg mindennapjainak részévé válik, hiszen a betegség egyelőre nem gyógyítható. A cukorbetegséggel élő embernek egyensúlyt kell találnia a megadott diéta betartása, a gyógyszeres kezelés és a napi rendszeres mozgás között, ami számos nehézséggel is jár, gyakran akár depresszióhoz is vezethet. Éppen ezért fontos, hogy a cukorbetegségben szenvedő emberek minden szükséges és megfelelő információt, gyakorlati tanácsot megkapjanak, és ezáltal magabiztosabb és teljesebb életet élhessenek.

Magyarországon is megfigyelhetők azok a negatív tendenciák, amelyek a diabétesz terjedését az egész világon jellemzik. Az egészségtelen, mozgásszegény életmód hatásai itthon is növelik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát és rávilágítanak: változtatnunk kell.

Egy serdülők között - közel 15 ezer fős mintán - végzett friss felmérés szerint Magyarországon a 11-16 éves korosztály 23,4 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.
Egy másik, háziorvosokat felkereső felnőttek között - 48 ezer fős mintán – 2004-ben végzett, kardiovaszkuláris kockázatot felmérő vizsgálat szerint a hazai felnőtt lakosság 79 százaléka túlsúlyos, valamint a férfiak 31,3 százaléka, a nők 40 százaléka nem, vagy csak heti 2-3 alkalommal végez enyhe mozgást, sétát.

A kardiovaszkuláris kockázati tényezővel bíró egyének között a 10 éven belüli koszorúér betegség kialakulásának veszélye 2,5-szer több a normál értékű csoporthoz képest. Az elhízás Magyarországon is fokozott kockázatot jelent a cukorbetegség kialakulására – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Az elsődleges prevenció középpontjában az egészséges életmódra való ösztönzés áll, ami kiegyensúlyozott diétával és mozgással társulva kívánja minimalizálni a diabétesz kialakulását. A cél nem más, mint szembeszegülni a fejlett országok mozgásszegény életmódjával, az elhízottsággal.

A Diabétesz Prevenciós Program (DPP) keretében készített 2002-es tanulmány, melyben az Amerikai Egyesült Államok 27 helyszínén 3000 túlsúlyos embert vizsgáltak, kimutatta, hogy a pre-diabéteszes szakaszban az életmód-változtatásával, diétával és mozgással nem csak megelôzhetô a 2-es típusú diabétesz kialakulása, hanem akár normál vércukorszint is elérhetô. 30 perc mozgás naponta 5-10 százalékos testsúly csökkentéssel kombinálva 58 százalékkal csökkentette a diabétesz új eseteinek előfordulását.

A másodlagos prevenció célja a cukorbetegek lehető leghamarabb történő diagnosztizálása annak érdekében, hogy az egészséges életmódról és a hatékony kezelési lehetőségekről nyújtott tájékoztatás segítségével a betegség szövődményei megelőzhetővé váljanak. Ebben a szakaszban a betegség folyamatos követése szükséges, különösen az olyan mutatók állandó mérése, mint a vércukorszint, a vérnyomás és a lipid értékek (pl. vérzsír, koleszterin).

A diabétesz várható tendenciáit vizsgáló 1998-as angliai tanulmány (UK Prospective Diabetes Study – UKPDS) bemutatta, hogy a hatékony kezelés a diabétesz szövődményeinek kialakulását nagymértékben: a szívinfarktust több mint 50 százalékkal, a stroke-ot harmadával, a súlyos látássérülést pedig 33 százalékkal csökkenti.

Egy brit betegek adatait feldolgozó szimuláció kimutatta, hogy a jobb vércukor beállítás és a cukorbetegség szövődményeinek kialakulása között jelentős kapcsolat van. Az angol példa alapján Magyarországon is végeztek egy összehasonlító próbát, amelynek szereplője két cukorbeteg, Attila és Péter. Mindkettőjüknél 52 éves korukban diagnosztizálták a diabéteszt. Attila betegségére véletlenül, egy egészségügyi vizsgálat során derült fény, amikor a férfi már tapasztalhatta a betegség egyes tüneteit. A betegség kezelése néhány szokásos orvosi konzultációból állt. HbA1c szintje 9 százalékosvolt. Az eddigi tapasztalatok alapján kimondható, hogy Attila még 8-10 évig mentes lesz a cukorbetegség szövődményeitől (60-62 éves koráig) és várhatóan a diagnózistól számított 16 évig, 68 éves koráig fog élni.

Ezzel ellentétben Péter cukorbetegségét még a tünetek kialakulása előtt, egy általános háziorvosi-vizsgálat során diagnosztizálták. A kezelés keretében háromhavonta jár orvosához konzultációra. HbA1c szintje 7,0 százalékos volt. Annak ellenére, hogy mindkét betegnél 52 éves korában diagnosztizálták a cukorbetegséget, Péternek várhatóan 13 év múlva jelentkeznek az első szövődmények (65-68 éves korában), valamint 69-71 éves koráig élhet, azaz a betegség felismerésétől számított 19 évig.

Ezek az esetek nem egyediek: a cukorbetegek egyharmada Attilához hasonló, másik egyharmad Péter esetére, a fennmaradó betegek pedig valahová Attila és Péter közé sorolhatók. A betegség korai felfedezésének és a jobb kezelésnek köszönhetően a szövődmények kialakulásának kockázata 70 százalékkal kisebb Péter esetében. A cél, hogy ilyen minőségű kezelésben részesüljön minél több cukorbeteg.

Forrás: www.medizona.hu