Béres: egészségtudatunk kimerül az üres fecsegésben

Az egészséges táplálkozás, a pihenés, a rendszeres orvosi ellenőrzés, a sport a kiegyensúlyozott életmód alappillérei, mégsem élünk az egészségmegőrzés kézenfekvő lehetőségeivel. Bár a gazdasági recesszió idején a lakosság többsége a társadalom egészségi állapotának romlásával számol, saját testi-lelki jólétét indokolatlan optimizmussal ítéli meg - derült ki a Béres Hungarikum Program Egészségrecesszió kutatásából. 

Magyarországon a születéskor várható élettartam öt-hat évvel alacsonyabb az OECD országokhoz képest, ugyanakkor a szívinfarktusban és daganatos megbetegedésekben elhunytak száma harmadával magasabb, mint a nyugat-európai régiókban. A magyar társadalom rossz egészségi állapota azonban nem csupán az ellátórendszer hiányosságaival magyarázható. "Legfőbbképpen a növekvő gazdasági társadalmi különbségek, az egészségtudatosság alacsony szintje, valamint életmódbeli és környezeti tényezők állnak a probléma hátterében" – mutat rá Gém Erzsébet, a Kopint-Tárki vezető kutatója.

A recesszió és az egészségtudatosság összefüggéseit vizsgáló – ezer fő részvételével készült –  reprezentatív felmérésben a megkérdezettek többsége (84,3 százalék) a gazdasági válság kezelését tartja az elkövetkezendő három év legfontosabb feladatának. Kevesen (54,7 százalék) fordítanak azonban megfelelő figyelmet az egészségi állapotuk fejlesztésére. Ugyanakkor ellentmondásos elvárások fogalmazódtak meg a recesszió és a lakosság testi-lelki jólétének megítélésével kapcsolatban is. A résztvevők nyolcvanöt százaléka véli úgy, hogy a gazdasági válság a legtöbb ember egészségére negatív hatással lesz, és az ínséges időkben elsősorban a kiegyensúlyozott életmód rovására takarékoskodunk majd. A recesszió ellenére azonban sokan úgy gondolják, hogy a következő öt évben javulni fog az egészségük.

A testi jólétünk megőrzésével, megóvásával kapcsolatban tájékozottak vagyunk, de csak a megkérdezettek közel fele vallotta úgy, hogy bár lenne rá lehetősége, mégsem sportol, míg negyvenhét százalékuk az egészségmegőrző készítmények szedéséről nyilatkozott hasonlóan. „A magyar egészségtudat kimerül az üres fecsegésben, jól informáltnak és egészségesnek hisszük magunkat, a médiából tanult, jól csengő szólamokat ismételgetjük, de még mindig nem értékeljük, mekkora kincs az egészség, nem teszünk aktívan a megőrzése érdekében, inkább a csodákban bízunk" - mondja  Béres József, Széchenyi-díjas kutató, a Béres Egészség Hungarikum Program kitalájója. A program már bő két éve azon dolgozik, hogy ezen a szemléleten változtasson, és mindenki felismerje, elsősorban rajta múlik, hogy megelőzi-e a betegségeket. A kutató szerint az egészséget sokan testi-szervi komponensek mentén írják le és elfeledkeznek a lelki, szellemi jólétről, a szociális biztonságról.

„Magányosan, elhagyatottan, család és barátok, vagy civil közösségek támogatása nélkül az egészségmegőrzés szélmalomharc marad" - fogalmaz Béres József. 
 A társas kapcsolatok ugyanis pozitív hatással vannak az egészségre, a megkérdezettek szerint azonban a kiegyensúlyozott életmódban a közösséghez tartozás a legkevésbé fontos tényező. Az egészségmagány nagyon sokakat érint, másfélmillió magyar él barátok és közösségi aktivitás nélkül, tizenöt százalékuknak egyetlen barátja sincs, hatvan százalékuk pedig nem tagja egyetlen közösségnek sem. A társas kapcsolatokkal bíró válaszadók közel háromötöde jónak vagy nagyon jónak minősítette egészségi állapotát. Azok azonban, akik nem tartoznak semmilyen közösséghez, borúlátóbbak ebben a kérdésben; csupán valamivel több, mint kétötödük minősítette jónak vagy nagyon jónak az egészségét. 

„A társadalom válságtudata komoly, de a figyelmünk elsősorban a gazdasági problémákra koncentrálódik, nem az egészségre" - mutat rá Tistyán László a Fact Intézet vezető kutatója. Majd folytatja: megdöbbentő, de már a 18 éves korosztály sem ítéli kiválónak az egészségi állapotát, csupán nagyon jónak. A magyar lakosság értékorientáltságát jól mutatja, hogy a résztvevők csupán negyvenegy százaléka döntene a materiális javakkal szemben egészsége fejlesztése mellett, ötvenkilenc százalékuk azonban inkább új autót vagy külföldi utazást választana, mint egészsége javulását”-  és hozzáfűzi, hogy az egészségi állapot szubjektív megítélése fontosabb és nagyobb jelzésértékkel bír, mint az ilyen jellegű statisztikai felmérések. Bár az egészségmegőrzést a szavak szintjén fontosnak tarjuk keveset teszünk érte, egészségtőkénket már egész fiatalon feléljük. 

Béres szerint kutatásaikkal változtatni szeretnének a lesújtó egészségi statisztikákon és a hiányosságokra, a fejlesztendő területekre koncentrálva ösztönöznék a lakosság egészségtudatosságát. Tavaly indították el az egészségterv képzést és pályázatot, amelynek segítségével öt- és tízezres településeket buzdítanak összefogásra egészségük, életkörülményeik javítása érdekében. Idén kilenc magyarországi település valósíthatja meg egészségtervének nyertes elemét, az év második felében pedig újabb településeket várnak ingyenes képzésükre. 

Forrás: www.medizona.hu