Antibiotikumból is megárt a sok

Amerikai tudósok a világ közvéleményéhez fordulnak – Elsősorban az állattenyésztők felelősségét feszegetik

Megálljt kellene parancsolni az antibiotikumok felelőtlen felhasználásának állatoknál – húzták meg a vészharangot tekintélyes amerikai civil szervezetek. Megítélésük szerint a gyógyszerekkel való visszaélés ellenállóvá teszi a kórokozókat, amelyek számos veszedelmes betegség XXI. században várható járványszerű elterjedését idézik elő. Magyar szakemberek ugyanakkor állítják: nálunk a gyógyszerek felhasználását szigorúan szabályozzák, így annak is minimális esélye, hogy az antibiotikum kiürülése előtt kerüljön a hús a boltokba.

Erőteljesen támadják az antibiotikumok nem rendeltetésszerű használatát a jeles specialistákat tömörítő rendkívül tekintélyes amerikai civil szervezet tagjai. A magukat Aggódó Tudósoknak nevező szervezet terjedelmes jelentéssel fordult a nyilvánossághoz.

A The New York Timesban és az International Herald Tribune-ban közölt tudósítás, majd szerkesztőségi vezércikk felhívja a figyelmet arra, hogy az antibiotikumokat a tudósok a veszélyes kórokozók leküzdésére kísérletezték ki, s azok az emberiség áldásává lettek. De egyre súlyosabb gondot okoz, hogy számos antibiotikummal szemben ellenálló kórokozó fejlődik ki, és a milliók életét megmentő antibiotikumok sora veszíti el hatását.

A massachussets-i Cambridge Egyetemhez kapcsolódó Aggódó Tudósok nonprofit szervezete elsősorban az állattenyésztőket marasztalja el azért, hogy az antibiotikumok adagolásával érnek el mesés testsúlyt a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-állomány hizlalásánál.

A jelentés rendkívül elterjedtnek mondja az antibiotikumok hizlalási célzatú gyakorlatát, ami a jövő nemzedéket fosztja meg az immunizálástól. Ez századunk egyik még nem kellő méretében ismert súlyos veszélye – állítják a tudósok.

Az USA egyik gyógyszerkereskedelmi egyesülése eltúlzottnak véli a veszélyjelzést, mert véleményük szerint az antibiotikum-felhasználás az amerikai mezőgazdaságban 40 százalékkal csekélyebb a becsültnél.

Kormányszakértők „komolynak” mondják a problémát, de keveslik a megbízható információt, hiszen az USA különböző részein igen eltérő gyakorlatot folytatnak a farmerek. 

Magyarországon az illetékes hivatalok szakemberei és a budapesti Állatorvosi Egyetem professzora is cáfolta, hogy a vágóhidakról olyan hús kerülhetne forgalomba, amelyben a nemzetközi normáknak megfelelő toleranciaszintnél magasabb antibiotikum-maradék lenne – világították meg egy másik vetületét a problémának. Németh Antal főállatorvos és Sas Barnabás, az Élelmiszer-vizsgáló Intézet igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta, minimális az esélye, hogy a többszűrős ellenőrzésen a gyógyszer kiürülési idejének lejárta előtt levágott állat átjusson.

A megyei állatorvosok ugyanis folyamatosan naplót vezetnek az általuk felírt antibiotikumokról, melyek csak receptre kaphatók. A vágóhídra csak az ő igazolásukkal, plusz a hatósági állatorvos igazolásával kerülhetnek az állatok.

A vágóhídi állatorvos szintén klinikai megfigyelést végez rajtuk, majd minden egyes homogén állatállományból szúrópróbaszerű mintát vesz. Csirkék esetén például állatállományonként 50-100-at. Ha csak egy állatnál is a megengedettnél magasabb az érték, a teljes állományt lefoglalják, és a gazdálkodó költségére alaposan megvizsgálják. Sas Barnabás szerint bolond, aki ezt a rizikót vállalja.

Soós Tibor, az Állatgyógyászati Oltóanyag- és Gyógyszerellenőrző Intézet igazgatója elismerte, hogy világszerte tonnaszám fogynak az antibiotikumok, de a rezisztencia kifejlődéséért nem lehet egyedül az állatorvosokat elmarasztalni – tette hozzá.

A humán és az állati antibiotikum felhasználás közel azonos mértékű, s mind a kettőt mérsékelni kellene. Ez azonban súlyos összegekbe kerülne, ugyanis célzottan csak akkor lehetne alkalmazni a gyógyszert, ha előzőleg laboratóriumi teszttel kimutatnák, mi a kórokozó. A mai gyakorlat szerint az orvos-állatorvos a tapasztalatai szerint ír fel egy antibiotikumot, például penicillinszármazékot, s ha az nem használ, akkor másikkal próbálkozik.

Pontos adatokat a hazai állatiantibiotikum-felhasználásról senki nem tud adni, mert míg az emberi felhasználásnál a forgalmazók kötelesek beszámolni a forgalmukról, az állati termékek forgalmazói viszont nem. Így az egyetlen forrás az agrártárca lenne, ahol a behozatali engedélyek alapján ismerhetik az adatokat – hazai gyártás ugyanis alig van -, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Azt azonban megtudtuk Sas doktortól, hogy az ellenőrzésnek létezik még egy nemzeti szintje is, melyen azt vizsgálják, hogy mekkora a forgalomba kerülő hús gyógyszerszennyezettsége, amikor nem csak az antibiotikum-tartalmat ellenőrzik. A hazai néhány tized százalék minimálisnak mondható, s az uniós átlaghoz hasonló.

Az Állatorvosi Egyetem gyógyszertani tanszékének vezetője szintén egyetért azzal, hogy minden szinten mérsékelni kellene az antibiotikum-fogyasztást. Semjén Gábor hozzátette: a toleranciaszint alatti maradék nem alakíthat ki rezisztenciát.

A hozamnövekedési céllal adott antibiotikumról pedig kijelentette, egyetlen olyan sincs forgalomban, amely csökkentené a terápiához használt szerek hatékonyságát.

Forrás: MH-Információ

Sándor László, Rockenbauer Nóra