A hosszú élet titka?

Muslicákkal végzett vizsgálatok bizonyították, hogy az inzulin - hormonok agyból történő kibocsátásának szabályozásával – befolyásolja a szervezet öregedési folyamatát. Ezzel kezdetét vette az öregedés hormonalapú bizonyítása.

A folyamat tehát az agyban kezdődik, mégpedig egy mutáns génnel, amely azon hormonok kibocsátását gátolja, amelyek a hirtelen öregedést megindítják. Marc Tatar ökológiai- és evolúcióbiológus kutató szerint az öregedés olyan hormonálisan meghatározott folyamat, amelyben az agyban termelt hormon szabályozza az agyalapi mirigyhez hasonló rendszer által termelt általános hormonokat.

A kutatók megvizsgáltak egy olyan, az agyi és más sejtekben megtalálható inzulinszerű receptort /InR/ kódoló gént, amely az állatvilágban minden fajban nagyjából hasonló. A muslica InR-a reagál az inzulin egy formájára, aminek következményeként az agysejtek egy másodlagos, juvenilis hormonnak nevezett molekula kibocsátására utasítják a pajzsmirigyet vagy egy, az agyalapi mirigyhez hasonló rendszert. Ez a molekula a szervezetben kering és egy sor olyan eseményt robbant ki, ami a reprodukciót és a hirtelen öregedést okozza. A tudósok mutáns InR-ú legyeket tenyésztettek azzal a megfontolással, hogy a mutáció gátolja majd a juvenilis hormon kibocsátását, így az öregedési folyamat leáll. A tenyésztési kísérlet valóban az eredetinél 85 százalékkal hosszabb életet biztosított a törpe méretű nőstényeknek. Ezzel szemben a hímeknek csak a törpenövekedése következett be, míg felépítésük általában törékeny volt és legtöbbjük húsz napon belül meghalt.

Annak vizsgálatához, vajon a mutáns InR elnyomta-e a hormont, a kutatók a hosszú életű legyeket a juvenilis hormonnal kezelték. A kezelés visszaállította a rovarok általános életkilátásait. Az agyban tehát olyan fontos öregedési folyamat játszódik le, amely erőteljesen kihat a test többi részére is.

A juvenilis hormon hiánya, ami az inzulinszerű receptor mutációiból adódik, hosszabbítja az életet. Tatar és munkatársai úgy gondolják, hogy legyekben és férgekben, de valószínűleg az emberekben is az inzulinszerű összetevők irányítják az öregedést -vagy a növekedés gátlásával vagy belső elválasztású hormonok termelését serkentő speciális szövetek aktiválásával. A tudósok csak találgatják, mely hormonok játszanak szerepet az emberi öregedésben, de még nem tisztázódott, milyen agyi jelzések és külső környezeti ingerek befolyásolják a folyamatot. Azt viszont tudjuk, hogy agyunk idegsejthálózata hasonló a legyekéhez.

A legyek öregedése könnyebben vizsgálható, mint az emberé, hiszen mint hidegvérűek jobban alkalmazkodnak a különböző szaporodásit és öregedést beindító környezeti ingerekhez. A mi agyunk ugyanis csak nagyon szűk fiziológiai határok között működik, és valószínűleg képtelen olyan ingerekhez alkalmazkodni, amelyek a hidegvérű szervezeteknél a hosszú élet titkát jelentik.

A kutatások folytatásaként génmanipulált egereken szeretnének hasonló kísérleteket végezni. Emellett vizsgálják, miként termelik meg a legyek az inzulint és ez miként szabályozza a szervezetben keringő hormonokat. Tatar is választ keres, miként szabályozza a juvenilis hormon a test öregedését, illetve milyen módon hat a szövetekre, valamint a sejtekre, növeli-e a légy stressz-rezisztenciáját, megváltoztatja-e a védekezőképességét.

Természet Világa